Kultúraközi Kommunikáció

Oktató: Felföldi Barna

07 KOM L ZSKF

Multikulti Kft

Interjú – kérdések feltevése a szereplők felé

- Kellett kapcsolatba kerülnötök mind Görögországban, mind Romániában, mind Írországban menekültügyi irodákkal, menekülttáborokkal? (menekültügyi irodák, menekülttáborok)

  • Nem, Görögországban szüleimnek csak a Bevándorlási Hivatalban kellett leadniuk a munkavállalási engedélyüket, én ott automatikusan tanulhattam, élhettem. Romániában pedig hitelesítenem kellett a házasságkötésemhez az irataimat. Írországba is apósom meghívólevelét kellett csak bemutatnom, Uniós polgárként szabadon letelepedhettem

  • A külföldi oktatási rendszerekbe hogy tudtál beintegrálódni, munkahelyeden miként tudtad elfogadtatni magad, hogy illeszkedtél be? (nemzetközi oktatás és kutatási projektek, nemzetközi vállalatok üzemei, irodái, stb)

  • Nagyon nehéz volt Görögországban az iskola számomra, ugyanis hiába tudtam görögül, az osztálytársak idegenként kezeltek. Nekem mindig sokkal többet kellett teljesítenem, mint a helyieknek. Elfogadtak, barátokra is leltem, de mindig éreztem, hogy idegenként kezelnek. Görögországban csak apám üzemében dolgoztam, az ottani munkásaink tiszteltek, de csak azért, mert a főnökük gyereke vagyok. Írországi munkám során azt tapasztalom, hogy itt mivel sok a külföldi munkavállaló, sokkal rugalmasabbak velem szemben, mint Görögországban. Romániában nem volt alkalmam dolgozni.

  • Az országok vallásai miként hatottak rád, mennyiben befolyásolták és hatották át az életedet? (vallás alapján szerveződő társkultúrák eseményei, az élet színterei)

  • Ez érdekes kérdés! Először is had jegyezzem meg, hogy előbb tapasztaltam, majd magamtól kellett rájönnöm a vallások közti különbségekre. A görögök vallási ünnepei számomra érthetőek voltak, hiszen kisgyermekként kaptam készen őket, ugyanúgy, mint szüleimtől az otthonról hozott szokásokat. Még élveztem is őket, hiszen nálunk kétszer volt karácsony, kétszer jött minden évben a Jézuska és a Nyuszi is. Később zavart egy kissé ez a kettősség, hiszen a görög barátaim a mi ünnepeinken máshova hívtak szórakozni, és én nem mehettem. Romániában is volt egy kis zavar emiatt. Most itt Írországban nekem egybeesnek szüleimmel az ünnepek és a vallási rítusok, míg feleségem rokonai zavarnak most be a történetünkbe.

  • Más hasonló emberekkel tartottad-e, tartod-e a kapcsolatot, akik szintén több ország szülöttjeként más országokban élik az életeiket és közöd van hozzájuk? (vegyes etnikumú családok/rokonságok/szomszédságok eseményei, az élet színterei)

  • Igen, sok külföldivel és vegyes házasságú emberkével voltam kapcsolatban a szüleim révén is, és most itt is (Írország). Kint Görögországban több magyart is ismerhettünk. Például a Árpi, aki erdélyi magyarként él Thesszalonikiben. Ő egyedül él, mert nem tud beilleszkedni, nem szereti a görögöket, de nem akar román feleséget sem. Szüleimet látogatja, és állatorvosként a kutyánkat oltja. Vagy említhetném a Kosztát meg a Zsuzsát is. A Koszta magyarországi görög, Bellojaniszból vándorolt „haza” és Magyarországról hozott magának feleséget. Vagy említhetném a Nikoszt, aki családunk barátja. Az ő felesége Holland. A városunkban laknak a Sanyiék is, akik a Felvidékről jöttek ki dolgozni Görögországba, vagy említhetem a Grit-éket, akik osztrákok. Mindenkivel görögül beszélgettünk, de úgy veszem észre, ezek a barátságok nem olyan mélyek, mint amiket szeretnénk. Valami gát mindig van köztünk…

  • A nemzetek időbeosztásával kapcsolatosan volt e valami észrevételed? (időbeosztás)

  • Apám állandóan panaszkodik, hogy micsoda egy lusta, ráérős nemzet ez a görög! Sosem csinálják azt, amit kellene és mindig ráérnek kokettálni, szórakozni. Talán ezért is megy ilyen jól, vagy tudnak a magyarok ott érvényesülni, hiszen szorgalmasan tesznek-vesznek és így érvényesülnek, ami persze bosszantja a görögöket. Itt Írországban nagy a hajtás, rengeteget dolgozom. Viszonylag kényelmesen megélünk, de nagyon nem ugrálhatunk. Itt csak az érdekli az ittenieket, hogy a terv szerint elvégeztem-e a teendőimet.

  • Befejezésül had kérdezzem meg még azt tőled, hogy látod, mennyire összetartóak a magyarok, a románok, a görögök és az írek? (induviduális/kollektivista értékek előtérbe helyezése)

  • Hmmm…kezdjük a magyarokkal: a magyarok itt összetartanak valamiféleképp, ha az összetartás alatt az összejárást, a beszélgetést és a problémák görögös felfújását vesszük alapul, viszont apám Magyarországról hozza a munkásait idényben, mert az itteni magyarokat nem szereti dolgoztatni. Románok: Görögországban csak az Árpit ismerem Romániából, aki erdélyi magyar, úgyhogy őt a magyarok táborába sorolom. Romániában viszont a románok ugyanúgy elmennek egymás mellett, mint Magyarországon a magyarok; mindenki éli a kis életét, néha összejönnek. Görögök: na a görögök állandóan összejönnek, szomszédolnak, rokoni egybe jöveteleket szerveznek, munka helyett is buliznak, úgy érzik jól magukat, ha összejöveteleken vesznek részt állandóan. Számunkra ez is furcsa volt, mert amikor néhanapján mi is meg lettünk hívva egy-egy egybegyűlésre, vagy nem is éreztük jól magunkat, vagy nem tudtunk elmenni a sok munka miatt. Írek: itt Írországban mindenki dolgozik ezerrel és éli az életét, de jut idő a közösségekre is, a családra is a munka mellett. Nekünk is van egy rock-zenekarunk, ahol az ír barátainkkal töltjük ez szabadidőnket. Nekem ez most a legszimpatikusabb, mert egy kis gyorsítóval feledtethetem a gondjaimat…

  • Köszönöm a beszélgetést, és kérlek, vigyázz magadra! Szüleid is, családod is félt, aggódik nagyon érted!

  • Egy cseppet se aggódj miattam! Amig van megfelelő cannabis-utánpótlás, és a munkahelyemen is kellek, addig csak valahogy megleszünk…

Asztali nézet